Energiagyűjtő templomok és piramisok

Írta: Száraz György

Az egyiptomi templomokban olyan energiák koncentrálódnak, amelyek a Nefertumnak, a Nagy Egésznek, az Univerzumnak a részecskéiből állnak össze. Ezek a részecskék különböző rezgésszámokon vibrálnak. A templomokat és a piramisokat úgy építették fel, hogy azok kozmikus erőket gyűjtsenek be, majd az erőket energiákká alakítsák át, s végül ezeket az energiákat különböző rezgésszámokra változtatva, módosítva az emberek számára fogyaszthatóvá tegyék.

 

Ha túlságosan nagy a rezgéskülönbség a magas rezgésű energia és az emberi aura jóval alacsonyabb rezgésszáma között, akkor az emberi aura képtelen lesz felvenni ezeket a finom energiákat. Ezért zarándokoltak templomról templomra, piramisról piramisra a fejlődési utat járók, mert ott különböző rezgésszámú energiákkal találkozhattak és ezek az energiák fokozatosan emelték aurájuk rezgésszámát.

 

Egyiptom templomai úgy vannak felépítve, hogy a különböző rezgésszámú energiákat el tudják tárolni magukban. Van, amelyik a testi valóval kapcsolatos, van, amelyik a test határainak a kitolására lett kialakítva, akad olyan, amelyik az érzékszervfejlesztésre fókuszál, több templom kimondottan spirituális hatásokat erősít fel. Olyan piramishoz is rendszeresen ellátogatunk, amelyik úgy működik, mint egy kvantumhangoló gépezet, s az aura hangoltságát állítja be az embernél.

 

Minden templomban találkozhatunk spirituális energiákkal, amelyekre szüksége van az embernek. Ha az ember szisztematikusan járja végig ezt a beavatási utat, akkor ezek az energiák hozzásegítik ahhoz, hogy értelme a legvégső állapotába is eljuthasson, vagyis megvilágosodjon.

 

A szimmetria fontossága

Az emberi aura egyik oldala az ösztönösségért felelős, a másik a tudatosságért. Az egyiptomi templomok azért voltak annyira szimmetrikusak – már a pülónok, a bejáratok is –, mert mindegyik templomban volt olyan terület: az „Élet Csarnoka”, amely a szimmetriát volt hivatott beállítani az aurában. Vagyis mindig kiegyensúlyozottá kell tenni az embert annak érdekében, hogy az energiák harmonikusan tudjanak áramolni az energiamezőjében.

 

A kulcs a kapcsolódásokban rejlik

Az egyiptomiak rájöttek arra, hogy az Univerzum egy óriási hálót (mátrixot) alkot, beleszőve valamennyi földi élőlényt, továbbá a bolygókat és a csillagokat. Így minden mindennel összefügg, s az Univerzum összes energiája kölcsönhatásban áll egymással. Ezért az ősi gondolkodásmód alapján mindennek a kulcsa a kapcsolódásokban rejlik. Vagyis abban, hogy mi hogyan kapcsolódunk az Univerzumhoz. Az embernek van egy aurája, s az energiák leginkább besűrűsödött része az emberi test. Ezen kívül vannak még energiatestek (éter-, asztrál-, mentál-, kauzális test), amelyek különböző síkokra hangolnak bennünket. Így volt ez az ősi Egyiptomban, amikor még a fejlett civilizáció a természetet, illetve magát a teremtést sokkal többre becsülte. Azután jött az emberiség életében egy következő korszak, egy technokrata periódus, amikor is technikai és intellektuális szinten kezdett el kiugróan fejlődni az emberiség, s ezzel egy időben eltávolodott azoktól az erőktől és energiáktól, amelyek őt a Nefertumra, a Nagy Egészre, az Univerzumra hangolták rá.

 

Az ember lassacskán elhagyatottá vált. A 21. században félig-meddig robotszerű és eléggé determinált módon éljük az életünket, mindennapjainkban észre sem vesszük az életünk rejtett összefüggéseit és fogalmunk sincs, mi végre születtünk ide, a Földre. A spirituális képességeink ugyan megmaradtak, de  jelenleg nincsenek a birtokunkban, nem tudjuk őket tudatosan használni.

Az egyiptomiak arra törekedtek, hogy felerősítsék az ember és az Univerzum kapcsolatát. Céljuk az volt, hogy az ember maga is olyanná váljon, amilyen maga az Univerzum, ily módon tökéletesen birtokában legyen minden veleszületett képességének és adottságának.

 

Töltődések és kapcsolatok az Univerzummal

Ahhoz, hogy ez az ősi kapcsolat működjön, először az életünkben kell rendeznünk a kis kapcsolatokat. Az emberek életében a legfontosabb kapcsolódás mindenkoron a két ellentétes pólus kapcsolódása egymáshoz, mert a női és a férfi energiák egyesülésének kozmikus, teremtő ereje van. Az életben minden dualisztikus, azaz minden kétpólusú. Egyetlen dolog van, ami semleges: a teremtő energia, illetve a szeretet-energia. Ez az egyetlen olyan erőtípus, amely a kettő keverékéből áll, ahol a két fél kellőképpen erős ahhoz, hogy kölcsönösen kioltsák egymás hatásait (erő és ellenerő) és ebből lesz a semlegesség állapota, vagyis a szeretet. De azon kívül az életben miden ebből a két pólusból áll. E tekintetben a legalapvetőbb energiatípus a nő és a férfi kapcsolata, vagyis a yin és a yang energiák relációja. Maga a világmindenség e két erő végtelen összefonódásából ered. Az egyiptomi fejlődési modell legfontosabb célja eme energiák felébresztése. Ennek módja pedig a gerincoszlop mentén végighaladó energiavezeték beindítása. (Ennek az ismert indiai elnevezése a Kundalini Kígyó). Ez a test energiaközpontjainak, a csakráknak a szisztematikus aktiválásával érhető el.

 

Ezt az utat a megismeréssel kell kezdeni. Mindenfajta ismeret végül önismeretté válik – fogalmazták meg a beavatottak. A templomok tanításait elsajátítva az ember sokszor szembesül az életének egyéb területein megnyilvánuló tulajdonságaival. Ehhez elengedhetetlen az őszinte és hazugságmentes önkifejezés, ami megteremti az ösztönösség és tudatosság szintézisét. Ez az önkifejezés akadályozza meg, hogy az egyiket vagy a másikat túlhasználjuk. Mert az ösztönösséget túlhasználva túlzottan „animalisztikussá” (állatiassá), míg a tudatosságot túlműködtetve, rendkívül gépiessé válnánk.

Két nagy emberi hiba van, az egyik, amikor túlzottan ösztönösek vagyunk. Ilyenkor szinte mindent ösztönből csinálunk, folyamatosan csak a vágyainkat akarjuk kielégíteni, mindig azokat kergetjük, hogy végül kielégülést nyerjenek. Ennek a magatartásnak az a hátránya, hogy borzasztóan ösztönösek vagyunk anélkül, hogy tanulmányoznánk az életünket, a környezetünket és levonnánk a megfelelő következtetéseket. A másik attitűd, amikor az ember biorobottá válik. Ilyenkor mindenben nagyon tudatos akar lenni, nem figyel oda a megérzéseire, a belső iránymutatására, hanem „kocka” alakot vesz fel, így önmagát folyamatosan bezárja egy-egy helyzetbe, mert állandóan tudatosságra törekszik. Önmagában egyik sem üdvös. A kettő szintézisére van szükség, ahol az ember viselkedése nem túl animalisztikus és nem túl robotszerű.

 

Az egyiptomiak energiapárokat alkottak, illetve energiapárokban gondolkodtak: pozitív és a negatív energia, a női és a férfi energia kapcsolódása egymáshoz. Ezek egyesülése teremti meg a harmóniát az ember életében és teszi lehetővé, hogy a legfejlettebb állapotot elérhesse.

 

Önismeret és a képességek fejlesztése

Az egyiptomi templomok olyan védett közeget teremtenek, amelyben megfigyelhetjük önmagunkat és kondicionálhatjuk, fejleszthetjük a képességeinket. Az egyiptomi templomok és erők, olyan én-erők kifejlesztésére adnak lehetőséget, amelyek túlmutatnak a mindennapi életben megtapasztalható helyzeteken. Így kitágíthatjuk a határainkat és megismerhetjük a lényünkben rejlő lehetőségeinket. Ha az ember az érzékfeletti világról akar többet megtudni, bizonyos dolgokat feltétlenül ismernie kell. Az észlelés és a felfogás alapvetően más információkon alapul a magasabb világokban, mint a Földön. Amit meg kell érteni ahhoz, hogy valaki átlássa az egyiptomi misztériumiskolák alaptanításait az az, hogy az ember érzéki létét, vagyis fizikai létezését, a saját lényének egy másik létformája előzte meg a szellemi világban, s tulajdonképpen ez az oka a mostani életének.

 

A tanulás három szintjét különböztethetjük meg, melyekhez rangok is kapcsolódtak Egyiptomban.

Az első szint a tanonc szint. Ezen a szinten azt tanulják, hogy az élet független a fizikai és érzéki tudástól. Itt az élet körvonalait ismerik meg a tanulók különböző gyakorlatokon és érzéki próbatételeken keresztül.

 

A második szint a beavatott szint, ez a neofita szint. Ez már a magasabb világ megismeréséről szól. Ezen a szinten már papi rangot kap az illető, s a tanítás már elven és élő a számára. A neofiták energiákkal és szimbólumokkal dolgoznak. A hieroglifek szent szimbólumok. Ugyanakkor a templomokban vannak úgynevezett kozmikus hieroglifák is. A templomok falaira felvésett tudást a tanulók/tanoncok elolvashatták és gazdagíthatták velük az ismereteiket. A második szinten álló neofiták viszont már tudták, hogy melyik jel mit szimbolizál és bizonyos hieroglifeket megérintve bele tudtak ülni az energiákba. A második szinten már nem a templomok falait kellett olvasgatniuk, hanem az energiák által szívták magukba a tudást. Tehát energiákkal és szimbólumokkal dolgoztak azok, akik már a magasabb szintű tudást elsajátították. A beavatottak felhasználhatták a bolygók erejét és megismerkedhettek a Félistenek tudásával.

 

A harmadik szint az adeptus szint. Ez már csak kevesek kiváltsága volt. Főpapi rang járt hozzá. Ők már azokat a szimbólumokat is megkapták és használták, amelyek segítségével megtapasztalhatták, milyen a test elhagyása, látták az asztrális világokat, a segítők és a Félistenek birodalmát, a lelkek birodalmát és az élet kapuit.

 

Az egyiptomi fejlődési modell

Mi azért járunk Egyiptomba, mert az egyiptomi fejlődési modellt követjük: az önbeavatás útját. Ami röviden összefoglalva a következőt jelenti:

Az egyiptomiak energiapárokkal dolgoztak, pozitív és negatív energiákkal harmonizálták magukat. Elsajátították a szent véseteket olvasva azt a filozófiát, amely hozzásegítette őket a megértéshez. Úgyszólván beleültek az energiákba, merítettek a szentséges erőkből, amelyek megemelték a rezgésszámukat. Később már az energiák által filmszerűen látták a tanításokat és onnantól kezdve maga a fejlődés egy önbeteljesítő folyamattá vált számukra.

Az egyiptomi fejlődési modell nem túl küzdelmes és nem arról szól, hogy minél több könyvet elolvasson valaki és mások tudását magába szívja, hanem azon alapul, hogy magunkat, mint egy jó hangszert, felhangoljuk annak érdekében, hogy szép hangokat tudjunk kicsalogatni magunkból. Ezzel a hangolással voltaképpen a fejlődés egy önbeteljesítő folyamattá válik.

 

A piramisok mint hangoló eszközök

A piramisok formájának és méreteinek kialakításánál bonyolult mágikus ismereteket alkalmaztak. A formák és az arányok segítségével az Univerzum, a Nefertum erőit tudtak kicsatolni a térből. A piramisok olyanok voltak, mint a mágikus gépezetek, amelyeket energetizálásra, illetve az átváltoztatásra használtak.

 

Az egyiptomi építkezés nem volt egyszerű, mindig mindent kiszámítottak, semmi sem került ok nélkül, „véletlenül” az adott helyre. A templomok és a piramisok megszerkesztése sajátos kapcsolatban állt a világmindenséggel. Ezt nevezzük asztrális geometriának.

 

A piramisok és a templomok létrehozásához nagyon pontos számításokra és emberfeletti ismeretekre volt szükség. A piramisforma és a megfelelő arányok mágikus energiákat ébresztenek fel, amelyek hozzásegítenek bennünket a fejlődésünkhöz. Így a piramisok és a templomok energiáinak segítségével nem csupán csillagászati és matematikai ismeretek, hanem mágikus tudás birtokába is kerülhet a beavatott.

 


2011. March 16., Wednesday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter