# Istenségek

EGYISTENHIT!

TÖBBISTENHITŰ VAGY EGYISTENHÍVŐ AZ EGYIPTOMI VALLÁS?

Írta: Száraz György

 

Sokan rögtön rávágnák erre a kérdésre, hogy természetesen több isten hívő az egyiptomi vallás, mivel az egyiptomi panteon több ezer istenséget tudhat magáénak. De biztosan jól tudjuk ezt? Oszlassuk el ezt a félreértést!

Hivatalosan a többistenhit vagy politeizmus a következő jelentéssel bír:  ellentétben a monoteizmussal (egyistenhittel), több istenben való hitet jelenti.

A politeizmus szó a görög politheos szóból ered, amelyben a ’poli’ jelentése 'több' és a ’theosz’ jelentése  'isten'.  Így vezetik le a több (sok) istenhitet a vallástörténészek. Majd azzal folytatják, hogy a monoteizmussal ellentétben a politeisták (több isten hívők) nem egy istent imádnak, hanem többet. Isteneik általában a természeti erők megszemélyesítései. Hozzáteszik, hogy politeista vallás istenei többnyire antropomorf jellegűek, nem bírnak feltétlen hatalommal, sérülékenyek, vágyaik és érzéseik vannak. A politeista vallásokban minden dolognak, természeti jelenségnek megvan a saját felelőse, istene.  Azonban az istenek egyszerre több dolog felett is uralkodnak, például a görög mitológiában Apollón egyszerre a zene és az orvostudomány istene volt.

Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás. Ellentéte a politeizmus. A Föld lakosságának mintegy fele tartozik a három nagy monoteista vallás valamely felekezetéhez: zsidó vallás, kereszténység, iszlám. – tartják a hittudósok.

Nos, a helyzet azonban nem annyira egyszerű, mint ahogyan beállítják. Létezik ugyanis egy középső megoldás is. Ez a henoteizmus.

henoteizmus (görög heistheos, „egy isten”) kifejezést Max Müller alkotta arra a vallási nézetre, amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését. Müller úgy vélte, a henoteizmus „elvben monoteizmus, gyakorlatban politeizmus.” Ezt a kifejezést tette meg a nyugati teológiát és vallási exceptionalizmust illető kritikája központjává; a kritikában kifogásolta azt a feltételezést, hogy az egyistenhit felsőbbrendű, mint más elképzelések Istenről.

A henoteizmus azért áll közelebb az egyiptomi vallási eszmékhez és gyakorlathoz, mert az egyiptomi papok hajszálpontosan tudták és vallották, hogy csak egyetlen Isten (Theosz) létezik. Minden lényt Ő teremtett, így azokat a nagyhatalmú lényeket is, akiket Egyiptomban istenekként és istennőként tiszteltek. Ebből az alapállásból kiindulva nevezték és nevezik önmagukat ezek az istenségek félisteneknek. Elvben így össze se lehetne téveszteni a félisteneket a Teremtővel, az Egy-Istennel. Másfelől tudatlanságra vallott volna az ősi Egyiptomban azt hinni, hogy Ré a Napisten vagy Thot, a bölcsesség istene ne a Teremtő legfőbb szolgálói lettek volna! Az egyiptomi panteon minden egyes istene csak és kizárólag egyetlen Teremtőt ismer, s mindegyikük az Ő jóvoltából létezik. 

A henoteizmus kifejezés nem a legpontosabb, de közelebb áll az igazsághoz, mint a többi definíció. Viszont a politeizmus egyáltalán nem felel meg a valóságnak Egyiptom vonatkozásában. Ez csak egy félreértés vagy félremagyarázás lehet. Azért pontatlan a henoteizmus, mert bár elismer több istenséget, de közülük csak egyetlen istent választ ki és ahhoz az egyhez úgy viszonyul, mint egyetlenhez. Valójában az egyiptomi templomok misztériumainak megismerése során az a kép alakulhat ki bennünk, hogy éppen erről volt szó. De valójában nem. A beavatottak mindig is tudták, hogy Hathor, Szahmet, Ízisz, Ozirisz és többi istenség ugyanannak a Teremtőnek a megjelenési formája. Így végeredményben mindenki ugyanazt az egyetlen Isten imádja, csak más oldalról, másik aspektusából közelíti meg. Nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyiptomi templomokat egymással összehangolva működtették és a papi képzés folyamata során egyik templomból a másikba mentek továbbtanulni a papok. Ha mindenki csak és kizárólag a saját istenségét imádta volna, akkor nem lehetett volna a templomok között ez a hihetetlenül alapos kooperáció.

Tehát Egyiptomban attól, hogy az egyik istenséget (félistent) tisztelték egy templomban, még nem tagadták a többi félisten létezését és szerepét. A legközelebb akkor járunk az igazsághoz, ha mindezt figyelembe vesszük. Ez hasonlít ahhoz a felfogáshoz, miként egyes vallások az angyali hierarchia felépítését képzelik el.  Vagyis a félistenek olyanok, mint a kereszténységben az arkangyalok. A félistenek az Úr legkomolyabb felhatalmazottjai, akiken keresztül az Úr nyilvánul meg és irányítja a teremetés folyamatait.

Külön említést érdemel az egyiptomi vallásban Ehnaton fáraó uralkodása, akit a monoteizmus bevezetőjeként eretnekként tartanak számon. Tudniillik bevezette a napisten, Aton kultuszát. De ennek a folyamatnak a valódi hátteréről nagyon kevesen tudnak a kutatók. Ha ugyanis tudnák, akkor nem értenék félre Ehnaton kezdeményezését. Az Amarna-reformnak a hátteréről majd egy külön alkalommal foglalkoznék. Egyelőre annyit érdemes róla tudni, hogy spirituális és ezoterikus ismeretek nélkül csak tévesen ítélhetjük meg az ehnatoni fordulatot.

Egyiptomban azonban nem szűkítették le a panteont csupán a Teremtőre és néhány Félistenre, hanem nagyon komplex és átfogó módon, részletekbe menően ismertették a teremtő lények hierarchiáját kezdve a Félistenektől, a különféle rendű és rangú alattvalóikon és az angyalok népes hierarchiáján át egészen az emberig. Így az isteneknek egy bonyolult „családfájuk” alakult ki, amelyeket ma mitológiának tartanak, ám a valóságban többségük létező entitás volt. Más kérdés, hogy az emberek minden felsőbbrendű lényt – pláne ha csodákat tettek – egy kalap alá vettek és istenként tiszteltek. Ez valahol érthető is. Másfelől, felülről nézve viszont különbséget kell tennünk a valódi félistenek és a megannyi más és más tudatszinten álló lény között. Ezek után érdemes néhány félistennel és isteni hatalommal felruházott lénnyel közelebbről is megismerkedni.

AZ EGYIPTOMI PANTEON - A FŐBB ISTENEK BEMUTATÁSA

 

Az istenek, istennők és a többi felsőbbrendű lény arcképcsarnokát bemutatni szinte lehetetlen vállalkozás, de valahol mindent el kell kezdeni. Lássuk elsőként a legismertebb „isteneket”! Ismerkedjünk meg az ő rendeltetésükkel és a teremtésben betöltött legfőbb funkcióikkal.

A héliopoliszi isteni kilencséget (Enneád): Ré, Su, Tefnut. Nut, Geb, Ízisz, Ozirisz, Széth, Nephtüsz alkotja. De még mielőtt belevágnánk a megismerésükbe, fontosnak tartom a Napistenek körül kialakult félreértések tisztázását, mivel az egyiptológia sem a valósághűen ismeri Kheper, Ré, Atum, valamint Amon és Aton szerepét. Ezért kezdjük is mindjárt velük.


2011. March 16., Wednesday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter