Ízisz

 


ÍZISZ

Írta: Száraz György

 

A Halottak Könyvében így jellemzik Íziszt: Ő, aki életet ad égnek és földnek, ismeri az árvát, ismeri az özvegyet, igazságot keres a szegénynek, biztonságot nyújt a gyengének. Ízisz más címei: Az ég királynője; Az istenek anyja; Ő, aki minden; A zöld termény úrnője; A ragyogó az égen; A tenger csillaga; A mágia nagy úrnője; A mágia, termékenység, természet, anyaság és túlvilág istennője; Az Életház úrnője; Ő, aki ismeri a szív helyes használatát; Az ég fényhozója; A hatalom szavainak úrnője és A tenger felett ragyogó hold.

Ízisz nem más, mint Ozirisz felesége, Hórusz édesanyja, Széth és Nephtüsz nővére, Nut és Geb lánya. Ízisz (egyiptomi nyelven Iszet vagy Aszet) az egyik legjelentősebb istenség, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma.

Eredetét homály fedi, valószínűleg a Nílus-deltában imádták először; más egyiptomi istenekkel ellentétben kultuszának nem volt központja. Elsőként az V. dinasztia idején említik (ebből az időből maradtak fenn a ma ismert első irodalmi feliratok), de később vált igazán jelentőssé, mikor több más istennőt is magába olvasztott.

Ízisz nevének jelentése: trón. Íziszben tisztelték a nők és általában a nőiség, illetve a gyermekek isteni princípiumait. Ízisz lactans, vagyis a Madonna előképe is őbenne jelenik meg. Valamennyi élő teremtménynek az édesanyja ő. Ezen kívül nagyon fontos szerepe, hogy védelmező istennő is, aki varázserejével segíti, illetve életben tartja az embereket és az isteneket. A varázserejét használva szedi össze, illetve állítja össze Ozirisz testét, kitől a halála után fia fogan, vagyis Hórusz. Ízisz ezen felül a végzet istennője is volt. Idézem: „Én legyőzöm a végzetet, énrám hallgat a végzet.”

Ízisz a varázslatok és a mágia legnagyobb istennője, a Nílus-völgy és a termékenység megszemélyesítője, a holtak védelmezője, aki éltető leheletet legyez feléjük. Neithtel, Nephtüsszel és Szelkisszel (Szelkettel) együtt őrködik a mumifikált halottak belső részein

Bejárta egész Egyiptomot. Megtanította a nőknek a fonás, szövés mesterségét és nem utolsó sorban a gyermeknevelés metodikáját. Egyébként a gyermekek születésénél is jelen volt. Nőalakban ábrázolták trón alakú fejdísszel, vagy tehénszarvakkal, amelyek egy napkorongot fognak össze. Közös tulajdonságai miatt Hathorral szokták azonosítani, ami természetesen nem teljesen helyénvaló. Ugyanakkor pedig testvérével, Nephtüsszel együtt a halott siratója szokott lenni, többek között Oziriszé is ők voltak.

Kultusza egész Egyiptomban elterjedt. Illik róla tudni, hogy Magyarországon, Pannóniában is nagyon tisztelték, a szombathelyi Iseum az Ő nevéhez fűződik, de legjelentősebb temploma Philae szigetén épült, amit az Asszuáni gát építése miatt 200 méterrel odébb egy másik kis szigeten, Agilkán helyezték el. ettől függetlenül az templom energiáit őrző templomköveket fel lehet használni energiakapukon keresztül történő betöltekezésre. Kultuszközpont tehát Philae.

Ízisz egyiptomi papságáról kevés adat maradt fenn, de bizonyos, hogy története során férfi és női papok is szolgálták. A görög-római korban már minden papja nő, legtöbbjük gyógyító és bába is. A hiedelem szerint különleges képességekkel rendelkeztek, értelmezni tudták az álmokat, s hajuk befonásával vagy fésülésével képesek voltak szabályozni az időjárást. Ez utóbbi hiedelem abból alakulhatott ki, hogy az ókori egyiptomiak a csomónak mágikus erőt tulajdonítottak (Az Ízisz-csomó: védelmező amulett formájában gyakran előfordult).

Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt illetve részt vett a temetkezésben is. Neve több mint nyolcvanszor szerepel a Piramisszövegekben. A kanópuszedények őrzői közül a májat óvó Imszet (Ízisz) isten védelmezőjének tekintették. A fáraó feleségével történő azonosítás vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy Ízisz a fáraó védelmezőjének és később isteni megtestesülésének tartott Hórusz hitvese. Emiatt néha Hathort tartották az anyjának. A Középbirodalom idejére Ízisz szerepe kibővült: nem csak a nemesek, hanem még a közemberek védelmezője is lett. Íziszt és húgát gyakran ábrázolták koporsókon, kitárt szárnyú nőalakként, akik a gonosztól védik az elhunytat.

Az Újbirodalom idejére Ízisz a fáraó anyjaként és védőjeként jelenik meg. Gyakran ábrázolják, amint tejével szoptatja a fáraót. Lehetséges, hogy ez volt eredeti szerepe és nevének eredete ezzel kapcsolatban áll: több afrikai törzsnél a király trónját „a király anyjának” nevezik.

A mitológia szerint Ízisz a Nílus-delta mocsarai között élt, ahol Széth elől rejtőzködve nevelte fel Hóruszt. Egyszer távollétében egy mérges kígyó megmarta a „a gyönyörű, drága, ártatlan csecsemőt. Mozdulatlanul feküdt, alig vert a szíve”. (Részlet az ún. Metternich-sztélén lévő szövegből). Ízisz kiáltozott, segítségül hívott isteneket, embereket. Thot, a bölcsesség istene megnyugtatta a szerencsétlen anyát és ráolvasással meggyógyította Hóruszt.

Másik verzió szerint az ifjú istent egy skorpió marta meg. Ízisz annyira kétségbeesetten kezdett kiabálni, hogy még a Napbárka is megáll égi útján. Az istenek Thotot ugrasztották, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyógyított Hóruszt, Ízisz abbahagyta a zokogást, a Napbárka pedig folytathatta útját.

Amikor Hórusz felnőtt, Ízisz megjelent vele a kilenc isten bírósága előtt és Hórusznak, mint Ozirisz törvényes fiának követelte a királyi trónt. Széth követelésére Ízisz nem vehetett részt a tárgyalásokon. Az isten-bírák összegyűltek a Belső-szigeten és szigorúan megtiltották Nemti révésznek, hogy átvigye oda Íziszt. De a bölcs istennő túljárt Széth eszén: öregasszonynak öltözve, egy aranygyűrű segítségével megvesztegette a révészt, aki átvitte a tiltott szigetre. Ott szép leánnyá változott és elmondott Széthnek egy kitalált történetet, miszerint egy idegen megrabolta egy pásztornak fiát és eltulajdonította meghalt apjának a nyájait. Széth felháborodott a törvénytelen tetten, követelte az idegen megbotozását. Ezzel önkéntelenül elítélte saját magát, beismerte, hogy az apai örökség a fiút illeti meg.

Hórusz és Széth összetűzéseiben Ízisz továbbra is segített a fiának. Amikor Széth életereje áthatolt Hórusz karjába és megtöltötte méreggel, Ízisz kitépte a kart és egészségessel pótolta. Végül elérte, hogy Széthet elítéljék és fiát, Hóruszt ismerjék el Egyiptom királyának.

Az egyiptomi mitológiában – csakúgy, mint a legtöbb nép hitében és vallásában – a névnek kitüntetett szerepe volt. Ismerni valakinek a nevét, bizalmat és barátságot jelentett. Ugyanakkor több helyütt a név ismerete egyet jelentett a hatalom birtoklásával is. Ha ismerték valakinek az igazi nevét, akkor hatalmat gyakorolhattak fölötte. Az egyiptomi mitológiában minden istennek volt egy titkos neve, amiben erejük rejlett, s amit éppen ezért senki nem tudhatott meg. Ha ezt a nevet megtudta valaki, akkor átvehette a hatalmát. Az ezzel kapcsolatos történetek közül a legismertebb a Ré nevéhez kapcsolódó.

Ízisz nagy varázsló hírében állt, csupán egyetlen istenen nem tudott túltenni, Rén, a Napistenen. Meg akarta tudni a titkos nevét, így cselhez folyamodott. Egyszer, mikor észrevette, hogy Ré szája szélén egy nyálcsepp gördül le a földre, felkapta azt a földdarabot, agyaggá gyúrta és közben rontó varázslatot mormolt felette. Az agyagból varázskígyót formált, s kitette arra az útra, ahol Ré sétált. Rét megmarta az életre kelt kígyó, minekután a Napisten iszonyatosan szenvedni kezdett, élet-halál közt volt. Egyik isten sem tudott gyógyírt találni, és ekkor Ízisz felajánlotta segítségét a titkos név elárulása fejében. Az istenség erre egy himnuszt mondott el, amely saját tetteit és nagyságát ecsetelte, ebbe belefoglalta néhány nevét is, de Ízisz tudta, hogy az igazi név nincs köztük, s az istenség szenvedése tovább folytatódott. Ré végül megtört, és Ízisz fülébe súgta titkos nevét, amit senki más isten nem hallott. Rét ezután meggyógyította Ízisz, és ő lett a világ leghatalmasabb varázslója.

Ízisz vezette be a mesterségeket Egyiptom szerte, ezért több templomot is emeltek a tiszteletére. Philae-t már említettük, de híres volt még a denderai temploma, ahol Ízisz-Hathorként tisztelték az istennőt. Egy időben a Líbiai sivatag oázisaiban tevékenykedett. Fején trónnal vagy tehénszarvakkal közrezárt napkoronggal ábrázolták, de keselyűfejdísszel is előfordult. Gyakran rokonították a Szíriusz csillaggal. Ízisz egy idő után magába olvasztotta Szopdetet, a Szíriusz csillag megszemélyesítését is, mivel ez a csillag a Nílus áradása előtt jelenik meg. Emiatt a termékenység elhozójának tartották és Hathorral azonosították. Szopdetnek azonban mindig megmaradt elkülönültsége is, mivel a Szíriusz az égen ragyogott, míg Ízisz az alvilág királyának, Ozirisznek a felesége volt. A görög mitológiában leggyakrabban Perszephoné, Déméter és Pallasz Athéné alakjával rokonították.

Később kultusza elerjedt a Közel-Keleten és egész Európában, temploma épült még a Brit-szigeteken is. A görög-római világban Ízisz a misztériumvallások egyik legfontosabb alakjává vált. Szórványokban még a 6. századi, többségében keresztény Európában is tisztelték. A mai Magyarország területén a savariai (szombathelyi) Iseum az Ízisz-kultusz leghíresebb emléke.


2011. March 24., Thursday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter