Luxori templom

 

LUXOR MAI ARCA

A luxori templom egyiptomi nyelven Ipetreszut, „déli hárem”. A templomkomplexum a Nílus keleti partján, Luxor városában, az ókori Thébában található.  A thébai istenhármasság: Ámon, Mut és Honszu tiszteletére épült. Az Újbirodalom idején az Opet-ünnep fő helyszíne volt. Amont vagy Amon-Rét két alakban ábrázolták: kékre festett égistenként és fekete színű ithüphallikus (álló péniszű ábrázolás) istenként.

A luxori templomot Déli Opetnek vagy az „elvonulás helyének” nevezték, istenét pedig Amenemopének, azaz „OpetAmonjának” hívták. A templom a király isteni ka-lelkének kultuszközpontja volt. Ez volt az a hely, ahol a királyi hatalom Ámon segítségével évente megújult az Opet-ünnep keretén belül. Az Opet- (vagy Ipet-) ünnepen, melyet Hatsepszut uralkodása alatt rendeztek meg először, megismétlődik a fáraó isteni fogantatása. Az ünnep során Ámon szobrát a szent bárkán Karnakból Luxorba viszik, ahol a belső szentélyben az isten rituálisan egyesül az uralkodó anyjával, aki így ismét életet ad a fáraó jának. A király a szentélyben eggyé válik újjászületett jával, és ereje megújul. (A a lélek egyik megfelelője az egyiptomi vallásban.) A templom ábrázolásainak ezek a szertartások adják a témáját.

A templomig szfinxekkel szegélyezett sugárút vezet, amely egykor egészen a karnaki templomig ért. Ezt az utat a XXX. dinasztia idején I. Nektanebó újíttatta fel és vette körül szfinxekkel, de már korábban is létezhetett.

A templom mai méretei: teljes hossza 189,89 méter, legnagyobb szélessége 55,17 méter. A templom első pülónját, mely 24 méter magas, II. Ramszesz emeltette. Mint Ramszesz legtöbb építményét, ezt is Ramszesz csatáinak ábrázolásai díszítik; később más fáraók is felvésették ide győzelmeiket. A templom első pülónja előtt eredetileg Ramszesz hat kolosszusa, valamint két rózsaszín gránitobeliszkje állt.Az obeliszkek közül az egyiket 1835-ben Párizsba vitték, ahol a Place de la Concorde-on állították föl, a másik, mely több mint 25 méter magas, ma is Luxorban áll.

II. Ramszesz idején a templom jelentős bővítésen esett át. Az oszlopsortól északra újabb oszlopokkal körülvett udvar épült, elé a templom új főbejárata, hatalmas pülónokkal. Az első pülónon áthaladva jutunk be a Ramszesz által építtetett oszlopos udvarba. A paralelogramma formájú udvar 57×50,9 méter területű. Ez az udvar nem a templom eddigi tengelyére épült, hanem kicsit attól elfordulva, hogy Karnak felé nézzen, s hogy magába foglalhassa a már korábban, Hatsepszut és III. Thotmesz idején Ámon, Mut és Honszu szent bárkáinak emelt bárkaszentélyeket, melyeket Ramszesz később újjáépíttetett. Ezek a bárkaszentélyek voltak az utolsók abból a hat állomásból, amik a Karnakból Luxorba vezető felvonulási út mentén álltak. Az oszlopos udvar északkeleti részén épült később az a keresztény templom, melyre később a mecsetet emelték.

A 100 méter hosszú, kétoldalt 7-7 papiruszforma, 19 m magas oszloppal és domborműves fallal szegélyezett széles út, mely a templomot megelőző napudvarhoz vezet, III. Amenhotep uralkodása alatt kezdett épülni, de a király nem sokkal ezután meghalt. Ehnaton uralkodása alatt nem épült tovább a templom, így a ma látható díszítéseken III. Amenhotepen kívül az oszlopsort befejeztető Tutanhamon alakja jelenik meg. A díszítéseket Ay fejeztette be, mivel Tutanhamon is meghalt, mielőtt teljesen elkészültek volna, nevüket azonban Horemheb a sajátjáéval cserélte fel, így most az ő kártusa látható itt. Az oszlopsor déli végének jeleneteit végül I. Széthi alatt fejezték be. A fal domborművei az Opet-ünnep eseményeit ábrázolják: Ámon érkezését szent bárkáján Karnakból Luxorba, majd visszatérését.

Az Amarna-korban Ehnaton napszentélyt építtetett a luxori templom mellett; ezt később, Horemheb uralkodása idején lebontották, hasonlóan Ehnaton más építményeihez.

Hatsepszut is folytatott itt nagyobb építkezéseket, de ezeknek az épületeknek a nagy része nem maradt fenn. A ma álló templomot III. Amenhotep idején kezdték el építeni. Amenhotep isteni születését ábrázoló képekkel díszített helyiség már a 30. évre, az uralkodó első szed-ünnepére elkészültek. Először az épület legdélebbi magva készült el, amely megemelt talapzaton áll, majd ez elé északra egy nyitott oszlopsoros úgynevezett napudvart építtetett, melyet minden oldalról oszlopsor övezett, és délen egy 32 oszlopos kisebb udvarba nyílt, mely a templomba vezetett. Megkezdődött egy 100 méter hosszú, 14 papiruszoszlopból álló oszlopsor építése is, melyet Tutanhamon uralkodása alatt fejeztek be. Az oszlopsor déli végében Ámon és Mut hatalmas ülőszobrai találhatók.

Tehát az oszlopsor után találjuk a 45×56 méteres napudvart, amley hasonlít III. Amenhotep halotti templomához – mindkettő optikai illúziót kelt azzal, hogy elöl szélesebb, mint hátul. Déli végében a már említett oszlopcsarnokban folytatódik, ez a „megjelenések csarnoka” (weszkhethait), mely nyolcszor négy papiruszforma oszlopból áll, teteje mára elpusztult. Falainak díszítése Amenhotepet ábrázolja Théba istenei előtt, valamint a nomoszok megszemélyesített alakjait. Ebből az oszlopcsarnokból egy kisebb csarnok nyílt, mely eredetileg a templom belsejének nyolcoszlopos előcsarnoka volt. Innen lehetett eljutni Mut és Honszu kápolnáiba. Az itt állomásozó római katonák azonban az istenített császár kultusza kápolnájává alakították át, ezért eltávolították a szobrokat, déli ajtajából szentélyt alakítottak ki, ahol ma Diocletianust és három társcsászárát ábrázolják a festmények.

Innen négyszögletes csarnokba jutunk, melyben négy oszlop állt. Kelet felé nyílik belőle az Amenhotep isteni fogantatását és születését bemutató helyiség („születési szoba”), melynek díszítési témáját az adja, hogy Ámon teherbe ejti Mutemwia királynét, aki ezután megszüli a leendő fáraót, Amenhotepet. A templomnak ez a része ott épült, ahol a hit szerint maga Ámon született. A négyszögletes csarnokból nyugatra kisebb helyiségek nyílnak. Magát a csarnokot a római időkben stukkóval díszítették; ez volt az a hely, ahol a keresztényüldözések során a helyi keresztények egy utolsó lehetőséget kaptak, hogy megtagadják hitüket és elfogadják a hivatalos vallást.

Továbbhaladva egy újabb négyszögletes csarnokba jutunk, melyben eredetileg szintén négy oszlop állt, ezeknek ma már csak az alapjuk látható. Ez egy bárkaszentély volt, melyet később Nagy Sándor átalakíttatott. Díszítései Ámont és a fáraónak öltözött Sándort ábrázolják. Kétoldalt három-három oszlop és négy-négy kisebb helyiség található.

E mögött széles, tizenkét oszlopos csarnok húzódik meg, ez a weszkhethotep, az áldozatok csarnoka. Gyakran órák csarnokának is nevezik, mert az oszlopok feltehetőleg a nappali órákat jelképezik, a csarnok díszítései ugyanis a bárkákat ábrázolják, melyeken a napisten a nappal és az éjszaka tizenkét órájában halad.

Ezen túl található maga a szentély, ahol az isten hatalmas ülőszobra állt. Körülötte kisebb helyiségek sorakoznak. A szentély azon a helyen épült, ahol az egyiptomiak hite szerint a teremtés lezajlott.

Ami a luxori templom további sorsát illeti, a Késő Korban a XXV. dinasztiabeli Sabaka emeltetett oszlopos pavilont a pülónok elé, majd I. Nektanebó előudvart építtetett ide.

A templom az i. sz. 290-es években, Diocletianus császár uralkodása idején történt átépítése után egy katonai tábor, castrum részét képezte. Mai neve ennek köszönhető: az erődítményt jelentő arab al-ukszur szóból származik. Később keresztény templom és kolostor épült a templom területén, majd a 13. században felépült a ma is használatos Abu el-Haggag mecset. Így a luxori templom gyakorlatilag több mint 3000 éve megszakítás nélkül vallási jelentőségű helyként funkcionál.

1989-ben 26 szobrot találtak napudvarban elásva– istenek, istennők, királyok, királynék, köztük III. Amenhotep hatalmas kvarcitszobrát. Ezeket a 4. században rejthették el itt. Ma a Luxor Múzeumban őrzik őket.

2007 szeptemberében az Abu el-Haggag mecsetnek egy tűzeset utáni helyreállítása során eddig fel nem fedezett ókori domborműveket, feliratokat és oszloprészeket találtak, melyek II. Ramszesz idején készültek, és jó állapotban maradtak fenn, annak köszönhetően, hogy a mecset építői nem pusztították el, hanem csak vakolattal takarták le őket. A vakolatréteg megvédte az ábrázolásokat és feliratokat, melyek többek közt azt ábrázolják, ahogy Ramszesz felállítja két, Ámon-Rének ajánlott obeliszkjét. A feliratok különösen érdekesek, mivel a kriptografikus írásmód legszebb példái közé tartoznak, azaz minden egyes hieroglifa egy teljes szót, kifejezést vagy fogalmat jelenthet.

A lelet dilemmát vetett fel, mert az iszlám tiltja az emberek és állatok ábrázolását, és a jelenetek közt ilyenek is láthatóak. A kutatók megkezdték a tárgyalást a mecset vezetőivel.


2011. March 31., Thursday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter