Abüdosz temploma


ABÜDOSZ MAI ARCA

Írta: Száraz György

 

Abüdosz eredeti ókori egyiptomi neve Abedzsu. Abüdosz Felső-Egyiptomban található a Nílus nyugati partján.

A thiniszi kerületben fekvő Abüdosz az egyik leghíresebb szent város volt. Temetőit a történelem előtti kortól használták. GebelTzsauti sziklarajzai alapján jelenleg úgy gondolja az egyiptológia, hogy Nehen és Abedzsu küzdelmei során a két terület egyesült, majd közös erővel legyőzték Nagadát is. Az uralkodói székhely NehenbőlAbedzsuba került. I. Skorpió (király) sírja az első ismert királytemetkezés az abedzsui temetőkörzetben, talán vele kezdődik a 0. dinasztia korszaka. Ettől kezdve – az I. dinasztia három uralkodóját leszámítva – a királyok itt temettették el magukat.

Az Ummel-Kaáb temetőt a II. dinasztia utolsó uralkodója használta utoljára. A III. dinasztia királysírjai már Alsó-Egyiptomban találhatók. Ez idő tájt a nekropolisz védnöke Hentiamentiu, a sakálisten „a Nyugatiak Előljárója”, azaz a holtak uralkodója, aki később, az V. és VI. dinasztia alatt Ozirisz istennel azonosult.

A város a Deltából származó Ozirisz kultuszának központja lett a mítoszok egyesítése után. Abüdosz Ozirisz és Széth történetének egyik színhelye volt. A tradíciók szerint, amikor Széth darabokra szabdalta Oziriszt, itt temették el a fejét. Mivel Oziriszt a túlvilági ítélet bírájaként tisztelték, a halandók az ő sírja közelében akartak nyugodni, vagy ha hazai földön választották ki sírhelyüket, akkor haláluk előtt egyszer elzarándokoltak Abüdoszba Ozirisz sírjához, hogy maguk és családjuk nevében fogadalmi sztéléket helyezzenek el. Ha életükben nem volt módjuk erre a zarándoklatra, hitük szerint haláluk után, de sírba helyezésük előtt még mindig megtehették. A thébai sírokban számtalan kép látható, amelyeken a halott feleségével együtt evezős hajón Abüdoszba utazik.

Abüdoszban évente egyszer misztérium-játékokat adtak elő. Upuaut, az „utak megnyitója” vezetésével körmenetben vitték Ozirisz szobrát a templomba, a Széth-híveket alakítók megtámadták a körmenetben részt vevőket, de azok visszaverték őket. A templomban titokban játszották el Ozirisz meggyilkolását, a darabokra vágott test összeillesztését és bebalzsamozását, majd halotti menetben vonultak a templomból a sírhoz. A dráma harmadik jelenete a Nílus csatornájánál játszódott. Itt Hórusz, Ozirisz fia legyőzte ellenségeit, Ozirisz feltámadt, s visszatért a templom szentélyébe. További részletek nem ismertek, de Hérodotosz leírása szerint „az áldozat éjszakáján az egész városban lámpák égtek, azt jelképezve, hogy Ízisz keresi Ozirisz testének darabjait”.

Ozirisz kultuszához kapcsolódnak az uralkodói és magánjellegű kenotáfiumok, amelyek az isten sírjának közelében biztosítottak jelképes nyughelyet építtetőiknek. Tehát a kenotáfiumok szimbolikus sírok. A XIII. dinasztiától kezdve a fáraók álsírokat emeltettek itt maguknak. I. Szenuszert uralkodása alatt egy Mentuhotep nevű építész újjáépítette Ozirisz feltételezett sírját. Dzser fáraó sírját a Középbirodalom korától Ozirisz sírjának tartották, a XIII. dinasztia idején megnyitották a zarándokok előtt, új lépcsőt építettek hozzá, s elhelyeztek benne egy Ozirisz-szobrot. Ennek alapján első feltárója, ÉmileAmélineau, az O-sírt a történeti Ozirisz sírjának tartotta, sőt Haszehemui sírját – a szerehjén egyszerre megjelenő Széth és Hór alapján – a fia és testvére nyughelyének.

I.Széthi templomától nem messze építette fel II. Ramszesz az egyik kisebb mészkőtemplomát. Funkciója valószínűleg megfelel I. Széthi kenotáfiumának. Gránitkapukon keresztül lehet bejutni az oszlopsoros udvarra. Az előcsarnok után két hüposztül-csarnok (oszlopcsarnok) következik istenségek kápolnáival két oldalt. Az egyik szoborfülkében egy megszemélyesített dzsed-oszlop látható. Leghátul helyezkedett el a szentély, ahol II. Ramszesz, I. Széthi, Amon és két istennő gránitszobrai sorakoznak.

I.Széthi abüdoszi templomának építését fia, II. Ramszesz fejezte be. A templomba külső udvarokon keresztül vezetett az út. Itt víztartályokban végezték a papok a rituális tisztító szertartásaikat. A templomban két hüposztül-csarnok található. A főtemplomban hét kápolna helyezkedik el: a megistenült I. Széthinek, Ptahnak, Ré-Harahtinak, Amonnak, Ozirisznek, Ízisznek és Hórusznak szentelve. Hatban álajtók is voltak, kivéve Oziriszét, ahonnan igazi ajtó vezetett a neki szentelt termekbe. Ezek a kápolnák mögött helyezkedtek el. Egyike ezeknek egy oszlopcsarnok, valamint három, Hórusznak, Széthinek és Ízisznek szentelt kápolna volt. E mögött találunk egy titkos üreget. Majd az Ozirisz-termek déli végénél újabb oszlopcsarnokkal találkozunk három kis kápolnával.

A templom déli szárnyában Ptah-Szokarisz és Nofertum istenek kápolnája, egy az istenek bárkáit tároló terem és több raktár foglal helyet. Van egy olyan folyosó, amely ezt a szárnyat és a második hüposztül-csarnokot köti össze. Itt láthatjuk a falakon az egyiptomi királylisták egyikét. Furcsa, hogy hiányoznak róluk bizonyos királyok nevei. Miért ilyen félreeső helyre tették a királyneveket? Rejtély.

Mindenesetre erről a folyosóról nyílik egy kapu és egy másik folyosó, amely a templom kenotáfiumához vezet.

A templom mögött, pontosan a templom főtengelyén épült az Ozireion, amely állítólag egy I. Széthi emelt kenotáfium. A főtemplom tulajdonképpen halotti templom a sír előtt. Hosszú folyosó vezet egy nagy csarnokba. Ez a csarnok hatalmas gránittömbökből épült. Az építmény közepén egy álszarkofág és egy kanópuszláda állt egy szigeten, amelyet talajvíz vett körül. A csarnok két végében helyiségeket találunk.

Az Ozireiont 1914-ben tárták fel. Alapja a főtemplom szintjéhez képest 15 méterrel alacsonyabban fekszik. A kolosszális gránitoszlopok némelyike eléri a 100 tonnát. Ha jobban szemügyre vesszük, akkor lényegében egy téglalap alakú sziget képe rajzolódik ki előttünk, amelyet minden oldalról egy három méter mély árok vesz körül. Az árkot hat méter vastagságú külső fal övezi. Ebbe a komplexumba illeszkedik bele 17 terem. Ezeken kívül még egy-egy keresztkamrát találunk északra és délre. E két utóbbi helyiség mennyezetén fedezhetünk fel néhány asztronómiai feljegyzést. Rejtély, hogy mire használták az Ozireiont, mivel nem hasonlít a többi egyiptomi építményre Egyiptomban. Legalábbis az eddig feltártakra…

Ozirisz jelentősége a Ptolemaiosz-korban csökkent, helyét Szerapisz vette át.  Abüdosz a hellenisztikus korban már romokban hevert.

ABÜDOSZ SPIRITUÁLIS ARCA

Amikor Atlantisz elérte a fejlődése csúcsát, akkor egy korszak zárult le a Föld életébe, s egy új periódus vette kezdetét. Ennek az új korszaknak a kezdetét, illetve a teremtését jelöli az Élet Virága, aminek az energiájából töltődünk.

Vannak olyan naprendszerek és bolygók, ahol olyan lelkek élnek, akik már túlestek ezeken a fejlődési korszakokon, s akik már elérték a fejlettség következő állomását. Ők már más szinteken élnek, viszont olykor segítik a kevésbé fejlett civilizációk fejlődését. Így volt ez akkor is, amikor a Földön nagy korszakváltás történt, amit nagy katasztrófák, özönvíz és egyéb hasonló történések kísértek. Más, az emberiségnél jóval fejlettebb lények is tudtak erről és eljöttek ide a Földre, hogy segítsenek egy új civilizáció létrehozásában, illetve hogy segítsenek letenni a fejlődés alapköveit. A történészek vagy az egyiptológusok tévednek, amikor azt mondják, hogy az egyiptomiak több istenhitet gyakorolták, mert ők valójában egy Teremtőt tiszteltek.

A Félistenek az emberekhez képest szuperhatalommal és szuperképességekkel rendelkező lények voltak, akik nem feltétlenül a Földről származtak. Ők segítették elő Thot munkáját, amely a fejlődés alapjainak megteremtéséről szólt, továbbá hozzásegítették az emberiséget ahhoz, hogy pillanatok alatt képes legyen egy bizonyos tudatszintet elérni. A Félistenek a templomok és a piramisok építésébe is besegítettek. Ma számos könyv szól már arról, hogy az akkori periódus fejlettségi szintjén egyszerűen kivitelezhetetlen volt a monumentális építkezés. A mai korban a 21. századi darukkal sem vagyunk képesek felemelni azokat a kőtömböket, amelyek 6000-7000 évvel ezelőtt megmozgattak.

Abüdosz temploma az egyik legfontosabb azok közül, amelyek az ide érkező földönkívüliek technikai tudásáról szólnak. Az itt található falvésetek, hieroglifek, szimbólumok, jelek és ábrázolások mind erről tanúskodnak. Ebben a templomban zajlott a technikai képzés. Bár az összes templomban tanítás folyt és beavató helyek, illetve misztériumiskolák is voltak egyben, de ez a templom egy picit más volt, mint a többi. Az egyiptomiak ugyanis itt tartották azokat az eszközöket, amelyeket a földönkívüliektől kaptak. Ezen kívül Abüdoszban sajátították el ezen eszközök használatát. Ezek a falak és hieroglifek tanúskodnak arról, hogy milyen eszközökkel rendelkeztek az egyiptomiak.

A templomok energiákat tárolnak magukban. A templomokban mindig több szinten zajlott a tanítás és a tudás elsajátítása. Az információkat energiák által kaphatták meg a tanulók. Az energiákat a hieroglifek sugározták magukból. Ezek az energiák szuperintelligens energiák. Abüdosz templomának van egy saját intelligens rendszere. Ha bizonyos szimbólumokat megérintünk, akkor azzal változást okozunk a templom energiarendszerében, amely kapcsolatba lép és elkezd kommunikálni az emberi aurával, tehát a mi energiarendszerünkkel. Ilyenkor információk cserélődnek. Ezáltal a mi auránkba kerülnek azok az információk, amelyek a templom energiarendszerében vannak. A másik része a fejlődésnek, hogy mindenképpen fejleszteni kell az idegrendszert azért, hogy sokkal erősebb legyen a tudatunk és az auránk közötti kapcsolat. Máskülönben nem fogjuk tudni értelmezni azokat az információkat, amelyeket már begyűjtöttünk és az auránkban vannak.

Az erők harmonizálásának, illetve a harmóniába kerülésnek, a tökéletesedésnek, a Nagy Egésszel való egyesülésnek a szimbóluma az Élet Virága. Ez a jelkép az asztrális geometria segítségével mutatja be ennek az egyesülésnek a stációit dimenziókban és a matematika nyelvén elmagyarázva. Ennek a szimbóliumnak az eredetije Abüdoszban található.

Az élet virágában legbelül hét színes kör látható. Tulajdonképpen hét kört vonz be a figyelem energiájával, mert ez a hétféle szín építi fel a fizikai életet. Az Élet Virága egy élő jelkép. Egy kapu az anyagi lét és az anyagtalan lét között, vagyis a fizikai élet és a fizikai életen túli síkok között. Az életben egészében véve minden energiából áll, maga az élet is tulajdonképpen energia. Az már a fény rezgésszámától függ, hogy milyen színt látunk.

Több kutató is vizsgálta az Ozireion falán találhazó Élet Virágának nevezett jeleket és arra a következtetésre jutottak, hogy azokat vagy belesütötték, vagy beleégették a falba. Ma sem tudnánk egykönnyen, ilyen precízen belevésni ezt a szimbólumot a falba, mivel anyaga vörös gránit, amely a világ egyik legkeményebb természetes kőzete.

Az Élet Virága szimbólum akkor működik igazán, amikor fel van energetizálva és rá van hangolva az ember aurájára. Ezért javasoljuk a megfelelő arányok szerinti Élet Virága medál elkészítését a tanulóknak. Az Élet Virága egy olyan szimbólum, amely egy magas rezgésű elvet, egy teremtési folyamatot szimbolizál. Azért fontos az energetizálás, mert az Élet Virágának rezgése és az emberi aura rezgése között az energetizása hatására kialakul egy híd, ami felhasználhatóvá teszi a szimbólum lényegét. Ez a szimbólum a harmonizálást és a környezetünkkel való kiegyensúlyozott kapcsolat kialakulását segíti elő. Hogyha ez a kapcsolat fennáll a környezetünkkel, akkor jön az isteni energia, a kreatív energia kiáradása, ami támogatja a tudatra ébredésünke, vagyis a megvilágosodást.

Az abüdoszi templom a reinkarnáció tanát tárta fel. Az Oziriszről elnevezett korszak az emberi tudat evolúciójának egyik állomása. A papok Abüdoszban tanulták meg, hogy az emberben lakozó isteni szikra, a lélek újra és újra testet ölt azért, hogy tudását gyarapítsa. Nem csak a földi dolgokról szóló ismeretszerzésre gondoltak, hanem a több kiterjedésű univerzum tudására, mely a magasabb dimenziókat és a halál utáni életet is felöleli. Céljuk a tudatlanság megszűntetése és a tudás állapotának elérése volt. Tisztában voltak azzal, hogy hosszú évezredek állnak rendelkezésükre, hogy ezt a tudati evolúciót bejárják.

Az emberi tudat mindaddig félelemben és félreértésben él, amíg meg nem ismeri a valóságot. Ozirisz azért is jelképezte ezt a korszakot, mert ő már meghalt és feltámadott, vagyis megtapasztalta a halandóságot és elérte a halhatatlanságot. Ozirisz mint szimbólum az emberi természet kettősségének alkotóeleme. Az ő fia Hórusz, aki atyja nyomdokain lépdelve kívánja elérni a halhatatlan, isteni természetét. Az emberi tudat éppen most lép át evolúciójának következő, Hóruszról elnevezett szakaszába.

A Hórusz korszak a világosság, a szellemi fejlődés és a kiegyenlítődés jegyében fog telni. Ahhoz, hogy az ember ezt képes legyen megvalósítani, ki kell egyenlítenie magában az ellentéteket: a jót és a rosszat, a félelmet és a bátorságot, a fényt és a sötétséget, a világi ismereteket a lelki bölcsességet. A Hóruszi tudat a megvilágosodott, érett és harmonikus tudat szinonimája.

Az emberek többsége ezt ma még nem érti. Abüdoszban olyan beavatásokat kaptak a papok, amelyek rávilágítottak arra, hogy az ember az életeken keresztül elévülhetetlen felelősséggel tartozik tettei után. Dönthet rosszul, de annak a következményeivel késsőbb számolnia kell. Így a szabad akaratnak a felelősségét és a súlyát is megértették a beavatottak. A reinkarnáció folyamatához nélkülözhetetlen Ízisz, aki a mitológiában életre kelti a szétdarabolt Oziriszt. Ozirisz ebben a történetben nem más, mint a szétzilált, megosztott és tetszhalott emberi tudat jelképe, amelyet az Ég Istennője, Ízisz forraszt össze egésszé. A dolog szépséghibája, hogy Ízisz egyetlen testrészt nem talál meg – Ozirisz falloszát, – ami a világi nemzőerő istenivé válását jeleníti meg képi formában.

A földi élet megtapasztalásának veszélye a tudatlanságban gyökerezik, vagyis az isteni, transzcendentális tudás hiányában. Szenvedéseinknek, félelmeinknek és fájdalmainknak csak abban keresendő az oka, hogy nem birtokoljuk ezt a tudást, vagy nem férünk hozzá az előző életeinkben megszerzett emlékeinkhez.

Abüdoszban ezért megtanították a papoknak, hogy hogyan kell oldani a múlt terheit. Ezt hívhatjuk egyfajta karma-oldásnak. Ma is megvannak e karma tisztító energiák a templom erre kijelölt szent helyein. Miközben lépésről-lépésre megszabadul az ember a múltból hozott karmájától, egyre magasabb rezgésszintre és tudatszintre kerül. Teljesen átértékelődik benne az élet. Másfajta szeretetet, másfajta szükségleteket, másfajta érzelmeket és gondolatok él át, mivel tudata egyre inkább eloldódik a problémáktól, illetve a problémáknak látszó folyamatos minősítésektől. Ezt hívhatjuk tökéletesedésnek.

Ozirisz példáján keresztül minden ember megismerheti és megértheti, hogy a női és a férfi energiáknak két arculatuk van. Földhöz kötő és felszabadító. Az önzőséget, az egoizmust és a hatalomimádatot Széth testesíti meg a mítoszban. A fizikai világra irányuló vágyakat és érzéseket Széth felesége, Nephtüsz hordozza magában. Ők gúzsba kötik a lelket és megbűvölik az emberi tudatot. A fizikai érzékek fogságában élő ember pedig újra és újra kénytelen megszületni, hogy hibáit kijavítsa és megpróbálja egoizmusát legyőzni, letenni.

E két erőnek megvan az isteni párja Ozirisz és Ízisz személyében. Ozirisz a tudáson alakuló értelem és akarat megtestesítője, aki szelíden képviseli az igazságot és az önfeláldozó szeretetet. Ízisz a szeretet és az isteni tudás női arca: az intuíció, az együttérzés, a bölcsesség, a megtermékenyíthetőség és a kreativitás tartozik hozzá. Az avatatlan emberre egyszerre hatnak ezek az erők: egó és lélek, tudatlanság és isteni szellemiség. Rajtunk áll, hogy megvalósítjuk-e Hórusz drámáját vagy sem. Amennyiben nem vagyunk erre hajlandók, vagy elbukunk, úgy az Isteni Gondviselés – a Karma Urai – újabb esélyeket ad arra, hogy felébredjünk és küzdjünk saját megvilágosodásunkért. Természetesen az istenségek gondoskodnak arról, hogy mindent megtanuljunk, s közben az elkövetett cselekedeteink visszahatásait megéljük, jóvátegyük a Kozmikus Rend szellemében. Mindenki pontosan azt kapja vissza, amit elkövetett. Ez az isteni igazság és rend törvénye. Ez alól felmentés nincs, hiszen minden egyéni léleknek magának kell végigjárni a tökéletesség útját, s elérnie, hogy a belső napja, az isteni szelleme újra felragyogjon bensőjében.

Az ember az Univerzum kicsinyített képmása, ezért a polaritásokon való felülemelkedés csak szintenként érhető el. Ahogyan az Univerzum is folyamatosan változik, úgy az ember is. Ez vonatkozik a fizikai, a szellemi és a lelki fejlődésre egyaránt. A reinkarnációs körforgásból való kilépés, a felemelkedés csak úgy valósulhat meg az ember evolúciójában, ha önuralomra tesz szert. Vagyis uralkodik sorsa felett. Ez azonban nem valamiféle földi uralkodást jelent, hanem az emberben lakozó tiszta isteni tudatnak és akaratnak, a Napnak a kiáradását. Így juthat el az ember életeken át az egység állapotába: a test, a szellem és a lélek harmonikus egységéhez. Ezt nevezzük holisztikus háromszögnek. Hórusz a sólyom, akinek a szemei élesek, ezért mindent észrevesz, gyors, mint a gondolat és szárnyalni képes föld és ég között. Ő a Nap-princípiuma, az a tudatosság, amit az embernek el kell sajátítani a jövőben. Aki ezt önmagában eléri, megérti a reinkarnáció folyamatát és olyanná válik, mint a beavatottak. Az abüdoszi templomnak ez volt az egyik fő tanítása.


2011. March 31., Thursday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter