Abu szimbel temploma


ABU SZIMBEL MAI ARCA

Írta: Száraz György

 

Az Abu Szimbeli templomok a Nasszer-tó nyugati partján fekvő sziklatemplomok. Núbiának az Egyiptomhoz tartozó részén állnak Abu Szimbel helység délkeleti szegélyén és az i. e. 13. században épültek II. Ramszesz, az óegyiptomi Újbirodalom XIX. dinasztiájához tartozó fáraó parancsára. A Nagy Templomot Ré-Harahtinak, Ptahnak és Ámonnak szentelték – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, de valójában Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni; neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt. A Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg.

Az Abu Szimbeli templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCO kulturális világörökségek listáján. Egyikük sincs eredeti helyén. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket, 1963 és 1968 között szétbontották és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbeli fennsíkon ismét felépítették a templomokat. Itt a Nasszer-tó egy szigetén állnak, amit Abu Szimbellel egy gát és az azon épült út köt össze.

Az Abu Szimbel név az antik Ipsambul helységnévből ered. Az Újbirodalom fáraóinak idejében a régió valószínűleg a Meha nevet viselte. Ennek megerősítése azonban mind a mai napig nem sikerült. Az Abu Szimbeltől mintegy 20 kilométerre délnyugatra lévő Ibsekben is volt egy Hathor tiszteletére emelt templom, az ibsekiHathor-templom. Ezt a területet a mai Szudánban a Nasszer-tó vize fedi be.

A tőle 240 kilométer távolságban északkeletre fekvő Asszuánnal egy út köti össze, mely a Nasszer-tótól nyugatra halad át a Líbiai-sivatagon.

1828-ban kezdődött meg a templom tudományos vizsgálata egy francia-toszkán expedíció útján, melyet Jean-François Champollion és IppolitoRosellini vezettek. Ekkor készült el a templom állapotának dokumentációja. További expedíciókat 1830-ban Robert Hay és 1844-ben Karl Richard Lepsius vezettek Abu Szimbelbe. Az évszázad végén egyre több homokot hordtak le II. Ramszesz hatalmas ülőszobrairól, de 1909-ig kellett várni arra, hogy a Nagy Templom teljes homlokzata megszabaduljon a homoktól.

A temlomegyüttes áthelyezése

Az Asszuáni-gát építésének tervei az 1950-es években mindkét templom létét fenyegették. Philae, Kalabsa és más helyek mellett az Abu Szimbeli templomok is eltűntek volna a Nasszer-tó jelenlegi szintje alatt, ha 1960. március 8-án az UNESCO nemzetközi összefogást nem kért volna a templomok védelmére. 1963-ban elfogadtak egy svéd tervet, mely szerint a templomokat szétvágják az egész sziklatömeggel együtt és egy magasabb fekvésű helyen újra felépítik. 1963 novembere és 1968 szeptembere között nemzetközi összefogásban valósult meg a két templom együttesének áthelyezése. 1971. január 15-én avatták fel az Asszuáni-gátat. Az ünnepségen az akkori elnök, AnvarSzadat így méltatta az összesen 23 núbiai műemlék áthelyezését: „A népek csodákra képesek, ha egy jó cél érdekében együttműködnek.”

1036 blokká vágták szét a templomegyüttest. Az egyes blokkok súlya hét és harminc tonna között volt, a vágások helyei ma is láthatóak. Az új telepítési helynek mintegy 180 méterrel távolabb kellett lennie északnyugat felé, az eredeti szintnél 64 méterrel magasabban. Eközben igen fontos volt, hogy a templomok pontosan ugyanabba az irányba nézzenek homlokzataikkal. Mindkét templom belseje részint egy-egy föléje épített vasbeton kupolán függ, részint azok támasztják őket. A Nagy Templom esetén ennek átmérője 140 méter. Így ma már nem igazi barlangtemplomok. Mégis kialakul a barlangtemplom benyomása a látógatóban, mert a betonkupolákat kívül nagy tömegű homokkal, törmelékkel és az eredeti sziklákkal (köztük az eredeti szikla-homlokzattal) borították be. Az építési költségek mintegy 80 millió dollárt tettek ki. Ezt az summát több mint 50 ország adta össze. Abu Szimbel lett a kiinduló bázisa az UNESCO 1972-ből származó konvenciójának és a kulturális világörökségek listájának.

A templomok építése

A templomok – mint a királyi palota alegységeinek – célja az „isteni tartózkodási hely” reprezentatív megtestesítése, innen hívja a fáraó mint földi istenség a többi istent, hogy kapcsolatba lépjen velük. Így az isteni mennybemenetel keretein belül e templomok kozmológiai kötőelemek az ég és a föld között.

A hely, ahol a templom épült, már korábban is szent helynek számított, már Horemheb is emelt itt egy szentélyt. Bár pontos adatokkal az Abu Szimbeli templomok tervezéséről és építéséről nem rendelkezünk, mégis elfogadhatónak tűnik, hogy a munkálatok Iuninúbiai fáraó-helytartó idejében zajlottak le. Általánosan elfogadott, hogy feltehetőleg i. e. 1260 és 1250 között került sor az építkezésre.NofertariMeritenmut nagy királyi hitves ebben az időszakban hunyt el, i. e. 1255 táján. Őt utoljára II. Ramszesz uralkodásának 24. évében, a templomegyüttes felszentelésével kapcsolatban említik meg.

Mindkét templomot a tradicionális sziklasírok és föld alatti kőhidak módján alakították ki, a sziklatömbbe vésték be őket. Dieter Arnold ezeket „az építőművészet remekeinek” nevezi, „melyek jelentőségüket tekintve hasonlíthatók az indiai Ellora sziklatemplomához” (a Kailaszanátha-templomhoz). NofertariHathor-temploma mintegy feleakkora, mint II. Ramszesz főtemploma, mely 63 méteres mélységig hatol be a kőzetbe (az alap elülső szélétől mérve). A Nagy Templom építői – „nagyszámú munkás, kik a fáraó kardja által jutottak hadifogságba” – Piai főszobrász felügyelete alatt dolgoztak, mint azt a templom belsejében egy bevésés megörökítette.

A Nagy Templom

A sziklafalat itt is – ahogy a Kis Templomnál – lefaragták, hogy enyhén lejtős legyen és egy pülónra emlékeztessen. A szikla széle szolgál portikuszként (háromszögű oromzattal fedett oszlopsorként), de az építész lemond a szélső tornyokról. A templom belsejében több sorban feliratokkal és domborművekkel díszített hajók vannak egészen a szentélyig, amelyben a templomban tisztelt istenségek szobrai vannak. II. Ramszesz Nagy Templomát a XVIII.–XX. dinasztia isteni triászának, azaz a memphisziPtah, a thébai Ámon és a héliopoliszi Ré istennek – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, valamint magának Ramszesznek szentelték fel.

A mehai Hórusznak is hódolnak a templom belsejének domborművei. Hórusz az ő Harahti formájában összeolvad Rével: Ré-Harahtivá. Hóruszban és Ré-Harahtiban közös az, hogy fejeik sólyom-fejek, a különbség köztük az, hogy Ré-harahtit napkoronggal és ureuszkígyóval ábrázolják. A héliopoliszi Ré-harahtit és Hóruszt részben egy lénynek tekintették, például a felső-egyiptomi Behdetben (Edfuban).

A Nagy Templom Abu Szimbelben különös erővel szolgálta Ramszesz új felfogását a fáraók filozófiájáról, amennyiben ő maga a többi istenséggel egyenrangúként lett elismerve a nép előtt. Ez már megmutatkozik a fentebb látható négy, mintegy 21 méter magas, a bejárat felett őrködő kolosszális szobron (fején a kettős koronával). A két északi ülő szobor felirata: „Ramszesz, Ámon kegyeltje” és „Ramszesz, Atum kegyeltje”, míg a délieké „Ramszesz, az uralkodók Napja” és „Ramszesz, mindkét ország uralkodója”.

A templom bejáratától délre fekvő királyszobor sérült, a fej és a torzó részei a homlokzat előtt a földön hevernek. Már Ramszesz uralkodásának 34. évében, röviddel az épületek befejezése után megsérült egy földrengés során. A fáraó négy kolosszális ülőszobra a 38 méter széles és 32 méter magas homlokzati struktúrára vonja a néző tekintetét. A szobrok párosával ülnek jobbra és balra a templom bejárótól egy teraszon. Kilenc lépcsőfok vezet arra a szintre, amelyen beléphetünk a templomajtón.

A templom homlokzatán felül van egy fríz, rajta az eredetileg 21-ből legalább részben megmaradt 16 pávián (Thot szent állata) ül, az úgynevezett Nap-majmok, vagy másként szent majmok. A fríz alatt egy ureuszkígyó és feliratok díszítik a templom felső szélét. A kígyófríz az építmény szimbolikus védelmét szolgálja. Közvetlenül az ureuszkígyó alatt, már a tulajdonképpeni templomhomlokzat részeként, bevéstek egy hieroglifákból álló feliratot, ami leírja, kinek szentelték a templomot.

A bejárat felett a homlokzat közepén egy nyiladékból Ré lép ki. Attribútumai a napkorong, jobb kezében az uszer-jelet (egy állat feje és stilizált nyaka) tartva (az uszer jelentése „erős”), bal kezében a Maat-figura, az igazságnak és a világ rendjének egyiptomi ábrázolása. Ezek a szimbólumok II. Ramszesz uralkodási neveként olvashatók: „Uszer-Maat-Ré” vagyis „hatalmas Ré igazsága”. Ez egyben hangsúlyozza a templom szoláris jellegét. Így a fáraó Ré inkarnációjává, „Ré nagy lelkévé” lesz. Ré sólyomfejes ábrázolása egyben szimbolizálja a Vörös Hóruszt, vagy más néven Hóremakhetet (a horizonton lévő Hóruszt), a napfelkelte megszemélyesítőjét is, ami megfelel a bejárat keleti tájolásának.

II. Ramszesznek a templom bejáratánál lévő négy kolosszális ülő alakja mellé a fáraó családtagjainak kisebb szobrait állították. Tőle oldalt és a lábai közt helyezkedik le nagy királyi feleségének, Nofertarinak a szobra, anyjának, I. Széthi feleségének, Tujának két szobra, valamint a fáraó két elsőszülött fiának és hat legidősebb leányának szobra is. Az alakok sorrendben (balról jobbra):

  • Nebettaui, Iszetnofret és Bintanath hercegnők (Ramszesz lányai);
  • Tuja anyakirályné, Amonherkhopsef herceg és Nofertari királyné;
  • Nofertari királyné, Ramszesz herceg és Baketmut hercegnő;
  • Meritamon és Nofertari hercegnők, Tuja anyakirályné.

A templom elé ezen kívül épült két víztartály a papok rituális mosakodásához, északon pedig Thot kis kápolnája állt.

Mint említettük volt, a templom 63 méter mélyen hatol be a sziklába a homlokzatnál lévő szélétől a szentélyig, azaz az istenségek szobrát tartalmazó leghátsó kamráig. A helyiségek befelé egyre kisebbednek, a padló pedig emelkedik. Előbb a három hajóból álló nagy oszlopcsarnokba lépünk be, a pronaoszba. Kétszer négy, domborművekkel díszített oszlop és egyben szobor osztja három részre a 18 méter hosszú és 16,7 méter széles teret. A tíz méter magas oszlopok elé applikált szobrok a középső folyosón sorfalat képeznek a következő hajó irányában. Ezek II. Ramszeszt ábrázolják Ozirisz testtartásával és attribútumaival, jobboldalt az óegyiptomi kettős koronával, a psenttel, baloldalt pedig Felső-Egyipom koronájával. A feliratok azonban a fáraót és Oziriszt nem tekintik egylényegűnek, ehelyett a fáraót három istenséggel: Ámonnal, Atonnal és Rével állítják komplex kapcsolatba.

A nagy oszlopcsarnok a fáraó szobraival csaknem kétszer oly széles, mint a négy-négy oszlop mögötti hajók. A templom tengelyét követve a nagy oszlopcsarnok mögötti kisebb négyoszlopos csarnokba jutunk egy eredetileg kétszárnyú ajtón keresztül. Két-két oszlop a teret három részre osztja fel, ahogyan ezt a nagy csarnok esetében is már láttuk.

Egy további ajtónyíláson keresztül a szentély előtti, arra keresztirányban épített előtérbe jutunk be. Innen a sanctasanctorumba, a legbelső szentélybe pillanthatunk be. Ennek hátfala előtt balról jobbra sorban Ptah, Ámon-Ré, II. Ramszesz és Ré-Harahti életnagyságú, egy alacsony kőpadon ülő szobrait látjuk. Itt a fáraó egyenlő az istenekkel.

ANap „csodája” a szentélyben

Ez egy évenként kétszer előforduló esemény, amikor egy bizonyos ideig a templom bejáratán bevilágító napsugarak elérnek és megvilágítanak mélyen a templom belsejében, a szentélyben ülő négy istenszoborból hármat: Ámon-Ré, az istenné lett Ramszesz és Ré-Harahti szobrát. A bal szélen ülő Ptah-szobornak – ő egy földisten, akit összekapcsoltak a holtak birodalmával – kizárólag a bal vállát világítja meg a nap, egyébként árnyékban marad. II. Ramszesz uralkodása alatt ez mindig az egyes évszakok negyedik hónapjában történt meg peretkor („sarjadáskor” – február  21-én) és ahetkor („áradáskor” – október  21-én). A Nap azimutja (tetőponti szöge) minden évben eltolódik, ami a „Nap-csoda” dátumát befolyásolja. Oka: az egyes napévek hossza eltér a naptári évétől. Ezen kívül a minden negyedik évben belépő szökőnap is befolyásolja a „Nap-csoda” dátumát. Így egy-egy nappal előbbre, vagy későbbre is eltolódhat a jelenség. Ez az oka annak, hogy az irodalomban és a publikációkban részben különböző adatok jelennek meg a Nap-csoda napjáról. Azok a gyanúk, melyek szerint az eltérések oka a templom áthelyezésében is kereshető, csillagászati szempontból kizárhatóak.

Mivel a „Nap-csodák” mindig október 21. és február 21. körül vannak, elterjedt, hogy ezek a tavaszi és téli napéjegyenlőségkor láthatók. Ez azonban nem helyes. A napéjegyenlőségek március 19. és 21. között és szeptember 22. és 23. között kijelölik a csillagászati tavasz és ősz kezdetét. Ezek a Föld minden helyén azonosak és éppoly kevéssé tolódnak el, mint a naptári év napéjegyenlőségei, így a „Nap-csoda” ezekkel nem hozható összefüggésbe. Semmi nem bizonyítja azt a vélekedést sem, hogy a két dátum Ramszesz születésének, illetve koronázásának évfordulója lenne.

A Kis Templom

Mintegy 150 méterre, a Nagy Templomtól északkeleti irányban áll az úgynevezett Kis Templom, amit az ibsekiHathornak szenteltek, akit itt Nofertari személyesít meg. Hathor az egyiptomi vallás szerint Hórusz felesége volt. II. Ramszesz megjelenési formája királyi létének megfelelően a sólyomfejű Hórusz. A templom belsejében egy oszlopon lévő felirat így szól: „Ramszesz, aki erős a valóságban, Ámon kegyeltje, alkotta eme égi lakhelyet szeretett királyi feleségének, Nofertarinak”.

A Kis Templom homlokzatát is bemélyítették a sziklába. A talajjal egy síkban áll hat, egyenesen álló szobor, melyek közül négy Ramszeszt, kettő Nofertarit ábrázolja. A szobrok mindegyike a bal lábát kissé előrébb helyezi. Mindegyikük egyformán magas, több mint tízméteres; mindez mutatja Nofertari kitüntetett voltát, mivel a fáraók hitvesei többnyire kisebb szobrokat kaptak, mint az uralkodók, mint ahogyan ezt a Nagy Templom homlokzatán is láthatjuk. Lábaiknál gyermekeik kisebb szobrai állnak, Ramszesz lába mellett egy-egy herceg, Nofertariénál egy-egy hercegnő; balról jobbra Meriré, Henuttaui, Paréherwenemef, Amonherkhopsef, Meritamon és Meriatum.

A királyné két szobra a fején a napkorongot viseli Hathor tehénszarvai között két nagy tollal, bal kezükben a Hathor szertartásaiban is fontos szerepet játszó hangszerrel, a szisztrummal. Nofertari szobrait a fáraó különböző szobrai fogják közre. A homlokzat baloldalán a király alakjai Felső-Egyiptom koronáját viselik, míg a bejárattól jobbra lévő szobrait Alsó- és Felső-Egyiptom kettős koronája díszíti. Ramszesz fején vadkecskeszarvak is láthatóak, ezek fölé nyúlik a napkorong a két nagy strucctollal. Ez egy Henu-korona, másképp „strucctollas korona” vagy „a reggel-ház Henu-koronája” (újegyiptomi nyelven: henu en per-duataakheperu). Ez többek között a koronázások során viselt inszignum (jelvény) volt és a királyi újjászületésnek egy lehetséges jele. A fáraó képmásai a tipikus egyiptomi kötényt és a ceremoniális királyi szakállt viselik.

21 méter mélyen vezet a Kis Templom a sziklába, egy szentéllyel a végében, ugyanúgy, mint a Nagy Templomban, de alaprajza egyszerűbb. Egy lapos fríz felett ureusz-kígyós fríz koronázza a kaput. Ezután belépünk egy háromhajós csarnokba, ahol a hajókat három-három oszlop hozza létre architrávokkal (párkánygerendákkal) összekötve. A középső hajó felé néznek az oszlopokon lévő stilizált Hathor fejek.Ezek alatt hieroglifák írják le Nofertari és Ramszesz életének egyes eseményeit.

Itt a Kis Templomban is hatoszlopos csarnok az előszentély. A hat oszlopot Hathor istennő feje díszíti, melyek a helyiség belseje felé néznek. A Hathor-oszlopok által három részre osztott hajó mindegyikéből egy-egy ajtó vezet a szentély előtt keresztirányban elhelyezett előtérbe. Ennek északi és déli szárnyán egy-egy dísztelen terem van. Az előtér közepén, a templom főtengelyében egy további ajtónyílás vezet a kis templom szentélyébe. A hátsó falon két oszlop között, a közepétől kicsit jobbra látható a szentélyfülke, melyben Hathor istennő ábrázolása látható. A szentély hátsó falának féldomborműve a nyugati hegyek mögül tehénformában kiemelkedő Hathort ábrázolja, baloldalt Nofertari hódol Hathor és Mut előtt, jobboldalt pedig Ramszesz saját maga és Nofertari istenített képmása előtt. Nofertari itt Hathor istennő egyik megjelenési formájaként látható.

A szentély oldalfalain ajtók láthatóak, melyek talán oldalsó helyiségekbe vezettek volna, ezeket azonban nem alakították ki.


2011. March 31., Thursday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter