A Dahsúri piramisok

 

A DAHSÚRI PIRAMISOK MAI ARCA

Írta: Száraz György

 

A dahsúri piramismező szakrális építményei a memphiszi nekropolisz legdélebbre fekvő részén sorakoznak. Találunk itt törtnek, rombikusnak, tompítottnak és még hibásnak nevezett piramist is. 

A Memphisz-környéki szent körzetek legdélebbi pontját két monumentális piramis uralja. A hivatalos álláspont szerint mindkettőt a gízai Nagy Piramis építtetőjének, Kheopsznak az apja, Sznofru emeltette. Elsőként a jellegzetes formájáról Tört Piramisnak nevezett déli piramis épült meg, ezt követte a tőle északra elhelyezkedő Vörös Piramis. Nem csupán méretük miatt, hanem a belső kamrarendszer kialakítása miatt is igen hasonló a két piramis a gízaiakhoz. A Tört Piramistól délre még egy kis piramist is építettek, a korábbi temetkezési hagyományokra visszanyúlva.

A Tört Piramis nevét onnan kapta, hogy külső oldallapjának dőlésszögét erősen csökkentették. Sokan konstrukciós hibára gyanakodnak, amire az építők csak menet közben jöttek rá. A Tört Piramis azért is egyedülálló, mert két bejárata van: egy északon, egy pedig nyugaton. A Völgytemplomot a piramistól 700 méterre észak-keletre helyezték el.

Sznofrunak tulajdonítják a Tört Piramison kívül, a tőle 2 km-re északra emelt Vörös Piramist is. A Vörös vagy Rózsaszín Piramis a második legnagyobb piramis, és az első olyan piramis, ahol minden kamra és folyosó az épület része, nem pedig az alapba vájt helyiség. Nevét a vörösmészkő burkolatáról kapta. Eredetileg fehér turai mészkő burkolatát az évezredek alatt elbontották. Stadelmann a piramis tövénél felhalmozódott törmelék között talált néhány darabot az eredeti burkolatból, sok darabon a munkások jelöléseit is el lehet olvasni. A régész megtalálta a piramidiont is, azaz a piramis tetjét lezáró, többnyire nemesfémmel borított gúla alakú csúcskövet. A Vörös Piramis dőlésszöge olyan, mint a Tört piramis felső részének esése. Alapterülete 220*220 méter.

A halotti templom igen egyszerű. Stadelmann szerint a Vörös Piramis lehetett Sznofru végső nyughelye. A piramisban találtak emberi maradványokat, szarkofágot azonban nem, így nem zárható ki, hogy azok egy későbbi betemetkezésből származnak.

A DAHSÚRI PIRAMISOK SPIRITUÁLIS ARCA

A Tört Piramist szokták úgy is hívni, hogy az elrontott piramis. Ezzel a nézőponttal azért vitatkoznánk, mert a piramis egyáltalán nincs elrontva. Ezt egyszerűen másképpen építették fel, mint a többit. Egyiptomban többfajta piramist emeltek. Ott van mindjárt a szakkarai lépcsős piramis. Miért lépcsős? Mivel azt még atlantiszi mintára építették. Az atlantisziak egyfajta szillogisztikus fejlődési utat követtek, aminek az volt a lényege, hogy szintről-szintre haladtak kívülről befelé, kérdéseket válaszokhoz társítva, míg el nem érték a fejlődésük csúcsát. Az egész városuk gyűrűkből állt, amit szinteltolásokkal építettek fel. Gyakorlatilag ezzel az architektúrával kívánták szimbolizálni a tudás fejlődési fokozatait, a spirituális létra fejlődési fokait, amelyeken keresztül az ember alászállhat saját bensőjébe, s amin keresztül elérheti a megvilágosodás állapotát.

Azután Atlantisznak mennie kellett és volt egy Félisten, akinek a jóvoltából Atlantisz tudása tovább folytatódhatott. Ő volt Thot, aki mindent elsajátított, megtanult, ellesett Atlantiszon és később keresett egy megtermékenyíthető civilizációt. Ez volt az egyiptomi „kultúra”. Az emberek rém egyszerűen, nomád törzsekben, családokban éltek a Nílus mentén, s a folyam által megtermékenyített földeken gazdálkodtak. Az egyiptomi nem az egyetlen kultúra a világon, ahol előzmények nélkül keletkezett egy fantasztikus, gigászi civilizáció. Az indiai, a közép-amerikai és a kínai kultúra is ilyen. Némi túlzással állíthatjuk, hogy hétfőn még bogyókat gyűjtöttek, állatokat tartottak, kedden pedig már piramisokat és templomokat építettek. Ennek azért már gyanús volt több kutatónak is. A kultúra előzménynélküliségének kérdése egy árulkodó jel arra nézve, hogy volt egy külső segítség abban, hogy az egyiptomi civilizáció ilyen gyorsan, ilyen naggyá lehetett.

Amikor a szakkarai piramis készült, akkor az emberiség még egy másik korszakában járt. Merthogy az emberiség fejlődésének több korszaka van. Létezik egy 25920 éves periódus, amely egy nagy évnek számít, mivel ennyi idő alatt tesz a mi naprendszerünk a központi nap körül egy teljes fordulatot. Ugyanúgy, ahogy 365 napból áll egy év, úgy egy világév kitesz egy közel 26000 éves ciklust.

Az előző korszakban még más csillagképek hatásai érvényesültek a Földön, ezért lehetett még atlantiszi mintára lépcsős piramist építeni, ami az ég és a föld erőinek a találkozási pontja volt. Az összes piramisról el lehet mondani, hogy az égi erőknek és a földi erőknek a találkozási pontja, hiszen a piramisokat mindig nagy energiájú pontokra építették. Pontosabban a Föld mágneses erővonalaira, illetve mindig a mágneses erővonalak kereszteződésére és főcsomópontjára építették a piramisokat. Így azok a Föld energiáit felszippantották és hasznosították egy bizonyos rezonanciális elven. A piramisok a befogott energiákat más rezgésszámúvá, fogyaszthatóvá tették az emberi aura számára. Ezen kívül a piramisok a formájuknál fogva az égi erőket, tehát a csillagok energiáit is beszívják, átalakítják a szakrális geometria elvei alapján. A piramisok kamrái és helységei erővonalak kereszteződésében helyezkednek el. Ezekben töltődhet az ember.

Az egyiptomiak az atlantisziaktól tudták, hogy hogyan működik valójában a makrokozmosz és a mikrokozmosz. Gyakorlatilag a makrokozmosz a Nagy Egész, a mikrokozmosz pedig annak a kicsinyített változata. Az atlantisziak tehát rájöttek, hogy a test és a sejtek kicsinyített változatai a Nagy Egésznek, az Univerzumnak. És mint ilyen, az Univerzum a kezdetétől a végéig megtapasztalásokat gyűjtött, s öntudatára ébredt és létrehozta az életet. Mivel tudták, hogy az ember, a fizikai valóságban élő ember az Univerzum kicsinyített változata, ezért rájöttek, hogy sejtszinten az emberben már megvan az a tudás, amivel az Univerzum rendelkezik. Mit tettek hát? Szemben a mai gondolkodásunkkal, amely egyre nagyobb ablakot nyit a világra, hogy minél több információt tudjon begyűjteni, ők befelé fordultak.

Vegyük észre, hogy a mai szemléletmód egy csapda, hiszen manapság már nem figyeljük meg magunkat, nem próbálunk önmagunktól tanulni, nem próbálunk meg rájönni dolgokra, hanem tanulunk, iskolába járunk, tévét nézünk, újságot olvasunk, internetezünk, rádiót hallgatunk és bombázzuk magunkat a különböző információkkal. Felvett információkat raktározunk el az agyunkban és csak azt nevezünk tudásnak, amit ilyen módon szereztünk. Az atlantisziak ezt másképp csinálták. Ők igyekeztek kizárni a külvilágot és nem onnan begyűjteni az információkat, hanem csigaházszerűen kívülről befelé haladva jutottak egyre közelebb a saját tudásukhoz. Ehhez felhasználták a csillagok és az egész Univerzum erőit és energiáit. Azt vallották, hogy az élet egy folyamat, amiben a születés egyfajta kezdet, bekapcsolódás a folyamatba, egy körforgásba, a halál pedig egy kilépés ebből a körforgásból. És ennek a folyamatnak az információit próbálták begyűjteni és erre a folyamatra próbáltak maximálisan ráhangolódni.

Az egyiptomiak tulajdonképpen ezt folytatták tovább. Csak mivel az egyiptomiak emberek voltak, emberi testben éltek, az atlantisziak viszont félanyagi testben éltek és a külsejük még egészen más volt, ezért rájuk egészen más törvényszerűségek vonatkoztak. Az özönvíz után csak az emberi faj maradt meg a humanoid testalkatok közül és mi folytattuk tovább a fejlődést. A megváltozott testalkat miatt az atlantiszi mágiát át kellett egy kicsit alakítani. Így jött létre egyébként az alkímia ősi változata, hiszen az ember számára is alkalmazhatóvá kellett tenni azokat a törvényeket és ismereteket, amelyekkel az atlantisziak bírtak. Többek között ezért építették a piramisokat. Nekik ekkora eszközökre volt szükségük ahhoz, hogy azokat a töltéseket, rezgéseket, energiákat magukévá tudják tenni, amiket az atlantisziak annak idején már birtokoltak.

Az ősi egyiptomiak naponta végezték a töltődéseket annak érdekében, hogy az idegrendszerük megerősödjön, majd hogy sejtszinten megszabaduljanak a gátjaiktól. A gátjaik választották el őket a saját tudásuktól. Tisztában voltak azzal, hogy ha sejtszinten felszabadítják az energiákat, akkor hozzáférhetnek a csodálatos képességeikhez és tudatukra ébredhetnek.

Az ősi egyiptomiak misztériumiskolákba jártak, ahol élő és eleven volt a tanítás. A templomokban nem csak meghallgatták a papok bölcsességeit, nem csak elolvasták azokat az írásokat, amelyek hieroglifek formájában fent voltak a templomok falain, hanem energiákat gyűjtöttek be, energiákat szívtak magukba és így fejlődtek. Teljesen más volt az akkori fejlődés útja, mint a mai ember életvitele. Mit csinálunk mi? Elmegyünk óvodába, általános iskolába, középiskolába, egyetemre és csak szívjuk magunkba a tudást. Mit csináltak ők? Hagyták magukat megszabadulni a tudásukat gátló energiáktól, hiszen az ember nem csak egyszer él, hanem egy inkarnációs körforgásban mozog. Az emberekben található lelkeknek minimum több tucat leszületésük volt már, amikor tapasztalatokat gyűjtöttetek be. Kérdem én, emlékeznek rá? Aligha.

Az egyiptomiak azt vallották, hogy a tudás megszerzése és a fejlődés (a megvilágosodás elérése) egy önbeteljesítő folyamat. Vagyis a lélek leszületések által gyűjti be a tudást, a tapasztalatokat és a bölcsességet, mígnem az energiák segítségével eléri azt a rezonanciális szintet, amikor elkezd emlékezni az előző életeire. Tehát nem a temérdek olvasásra, plusz tanulásra és mások bölcsességeinek begyűjtésére van szükség, hanem csupán annyi tudás elsajátítására, amennyi azon módszerek alkalmazásához nélkülözhetetlen, amelyek segítségével a saját tudásunkat elérhetjük. Ez az önbeteljesítés folyamata.

Ehhez segít hozzá az az energia is, amelyet a dahsúri piramisok sugároznak magukból a számunkra. A Tört Piramis és a Vörös Piramis egyedülálló a maga nemében. Ezek a piramisok mindig más csillagképek és planéták energiáit szívják be magukba és közvetítik. Egy nagyon jól érzékelhető, pulzáló és lüktető energiát adnak. Olyan érzés általuk töltődni, mint amikor valakinek a mellkasára tesszük a kezünket és érezzük a szívdobogását. Legutóbbi ott jártunkkor egy Ptah istenhez tartozó lilás-pirosas színű energiából merítettünk, amely a szív csakrát, illetve a harmadik szem csakrát erősíttette, illetve egyfajta hangoltságot adott az auránknak.


2011. March 31., Thursday


Vissza a lap tetejére

Elérhetőség: 2120 Dunakeszi, Szent István utca 15. Tel.: 06-27-739-007                                 Adatvédelmi nyilatkozat       Impresszum
  • Camisetas de futbol baratas
  • réplicas de relojes
  • www.magliecalciositi.com
  • orologi replica rolex
  • orologi replica svizzeri
  • www.maillotdefootballpascher.be
  • Voetbalschoenen kopen
  • www.voetbalshirtsgoedkope.com
  • www.xn--fodboldtrjertilbrn-o4bh.dk
  • Fußballschuhe online
  • www.xn--fussballtrikotsgnstig-oic.com
  • www.futbalovedresypredeti.com
  • Fotbalové Dresy Dětské
  • Billiga fotbollsskor online
  • www.xn--fotbollsklderbarn-zqb.com
  • stroje piłkarskie
  • Billige fotballdrakter